A szigetelt jurták legfőbb ellensége a szigetelő rétegek, és a külső ponyva között megjelenő nedvesség, ill. az ebből származó gombásodás. A jelenség elsősorban egészségre káros hatása, és az általános értelemben vett komfortcsökkenés miatt problémás, ám hosszabb távon a ponyva, a szigetelő rétegek, valamint később akár a faszerkezet maradandó károsodását is okozhatja, ezzel is jelentősen csökkentve a jurta élettartamát.
A lakójurta tervezésénél az egyik legfontosabb szempont volt ezen problémák teljes kiküszöbölése. A megoldást az alább bemutatott un. "passzív szigetelő rendszer" kifejlesztése jelentette, mely az építőiparban általában nem újkeletű jelenség, a jurták esetében viszont egyedülálló, kis túlzással forradalmi újdonságnak számít. Így a leggyakoribb, és sokszor bosszantó jurtabetegségeket sikerült végleg száműzni, egyszersmind kiemelkedően esztétikus megjelenést kölcsönözni a lakójurtáknak.
A probléma forrása
A nedvesség megjelenése könnyen megérthető épületfizikai okokra vezethető vissza. Mindenki tapasztalhatta már, hogy a hűtőből kivett hideg sörösüvegen apró páraszemcsék jelennek meg, melyek kis idő múltán cseppekké gyűlve leszaladnak az üveg oldalán.
A jelenség okának megértéséhez szükség van a „harmatpont” fogalmának ismeretére. A harmatpont a levegőnek azon hőmérséklete, melynél alacsonyabb hőmérsékletnél megindul a levegő páratartalmának kicsapódása, a kondenzáció. Ez az oka a hideg sörösüvegen megjelenő nedvességnek is.
A jurtára leselkedő veszély
Minden olyan hőmérséklet-állapot okozhatja a nedvesség megjelenését a jurta szigetelőrendszerének rétegei között, amely során a környezeti, vagyis külső hőmérséklet – ezáltal a külső ponyva hőmérséklete – és a belső, rétegek közötti hőmérséklet különbsége révén a ponyva belső felületén létrejön a kondenzáció, vagyis a levegő páratartalma kicsapódik. Egy ilyen állapot évszaktól, és napszaktól függetlenül bármikor kialakulhat. Példa lehet erre a téli fűtési szezon, a tavaszi, vagy őszi nagy hőingadozású időszakban a napnyugta utáni pár óra, de akár egy hirtelen nyári zápor alkalmával is létrejöhet a kondenzáció kialakulásához szükséges hőmérsékletkülönbség a rétegek között.
Milyen megoldások jöhetnek szóba?
A hagyományos könnyűszerkezetes építési eljárások alkalmazásakor ez ellen a következő módokon védekeznek:
- a belső páradús légtérből a pára bejutásának megakadályozása a határoló szerkezetekbe (aljzat, falazat, födém) párazáró réteg beépítésével,
- a hőszigetelés szakszerű kialakítása a teljes aljzaton, a falazaton és födémen a megfelelő anyagválasztással és rétegvastagsággal hőhidak kiküszöbölése mellett,
- a falazat külső burkolása (födém esetén a héjalás) és a szigetelő réteg között átszellőztetést biztosító légrés kialakítása.
Ezek a lehetőségek elvileg a jurták esetében is adottak lehetnének, ám a hőhidak teljes kiküszöbölése, de főleg a teljes párazárás a sátorszerű kialakítás miatt nem biztosítható maradéktalanul. Amennyiben mégis ezzel próbálkoznánk, a problémát (nedvesség rétegek közötti megjelenése) nem tudnánk megakadályozni, csupán koncentrálnánk egy-egy gócpontra, amely a nehezen megközelíthető helyeken előbb-utóbb akut problémákat okozna.
Jurták nedvesség elleni védelme
Ha belátjuk, hogy a kondenzációval, vagyis a rétegek között megjelenő nedvességgel mindenképpen számolnunk kell, akkor nem marad más, minthogy a pára esetleges lecsapódásának egyenletesen teret hagyva (akut gócpontok kialakulásának elkerülése, valamint párazáró, kondenzációs belső rétegek alkalmazásának mellőzése), kizárólag annak intenzív kiszellőzetéséről gondoskodunk, miközben megakadályozzuk a nedvesség szigetelő rétegbe történő bejutását. Ez utóbbi cél érdekében a külső ponyva belső felületén (pára kicsapódásának, vagyis a nedvesség megjelenésének helye) egy, a nedvesség átmeneti akkumulálására is alkalmas felületkiegyenlítő réteget építünk be. A megfelelő intenzitású kiszellőztetés biztosítása érdekében a szigetelés és a ponyva belső felülete között egy, a teljes falazaton és a tetőzeten végigfutó légrést alakítunk ki.
A fentiekben bemutatott légrés a következőképpen működik: A környezeti levegő a külső ponyva alsó, nyitott részén (lábazati sárvédő alatt) beáramlik, a falazat mentén, majd a tetőzet vonalát követve felfelé mozog, végül a tündök peremén, a búra karimája alatt visszajut a külső légtérbe. Az áramlás a hőmérsékletkülönbség révén, gravitációs úton automatikusan, a jurta használatának jellegétől függetlenül folyamatosan biztosított. Ennek eredményeként a ponyva belső felületén megjelenő, és a felületkiegyenlítő rétegben átmenetileg akkumulált nedvesség kiszellőztetése állandó, vagyis:
- a jurta nem igényel külön szellőztetést sem eseti, sem szezonális jelleggel,
- a téli – esetlegesen használaton kívüli – időszakban nem szükséges állagmegóvó jelleggel szinten tartó fűtésről gondoskodni,
- a ponyva, a szigetelés, valamint a faszerkezet védett marad a nedvesség hatására esetlegesen bekövetkező gombásodástól,
- a ponyva és a szigetelő rétegek élettartama jelentősen megnövekszik,
- annak köszönhetően, hogy a szigetelő rendszer minden rétege páraáteresztő, és a légáramlás, ha minimális mértékben is, de megvalósul a rétegek között is a jurta belső terében a levegő huzamosabb, használaton kívüli időszakokban is friss marad évszaktól, valamint szélsőséges időjárási és páraviszonyoktól függetlenül is.
Fontos, hogy a jurta oldalán lecsorgó csapadékvíz elvezetéséről gondoskodni kell! Ennek legegyszerűbb és legbiztonságosabb módja, ha a kavicságyazat alatti altalaj rendezett és tömörített felszíne a jurta alól kifelé lejt, ami a jurtára eső csapadékviz jurta alá jutását megakadályozza. Ahol a terepi adottságok indokolják, dréncső beépítése is indokolt lehet.
Időtálló, komfortos, és esztétikus
A fent bemutatott technológia kialakítása nem enged meg kompromisszumot sem a felhasznált anyagok, sem az alkalmazott technológiák tekintetében. Ide kell sorolni a hagyományos kialakítású mongol típusú jurták külső ponyvarögzítő kötélzetének mellőzését is, melyek a légrés hatékony működését akadályoznák. Ezek funkciójának helyettesítése a külső ponyva speciális konfekciójával, rejtett ringlisorok, ill. kötélházak alkalmazása mellett oldható meg, melyek bár elsősorban a légrés zavartalan és hatékony működését garantálják, esztétikai szempontokat is szolgálnak.
A passzív szigetelő rendszer alkalmazása természetesen a többletmunka, és a speciális anyagok használata tekintetében is költségnövelő hatású, ugyanakkor mind a telepítéskor megfogalmazott célok, mind a lehető legmagasabb komfort hosszú távú biztosíthatósága érdekében elengedhetetlen.